<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?><rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"><channel><title>Literature on Uránia</title><link>https://urania.institute/hu/tags/literature/</link><description>Recent content in Literature on Uránia</description><generator>Hugo</generator><language>hu-HU</language><lastBuildDate>Thu, 15 Oct 2026 01:20:00 +0300</lastBuildDate><atom:link href="https://urania.institute/hu/tags/literature/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml"/><item><title>A 17. századi walesi költőnőről, Katherine Philips-ről szóló új életrajz visszahozta a munkásságát a leszbikus kánonba</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/1015-katherine-philips-welsh-sappho-biography/</link><pubDate>Thu, 15 Oct 2026 01:20:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/1015-katherine-philips-welsh-sappho-biography/</guid><description>&lt;p&gt;Nagy-Britanniában megjelent Norena Shopland walesi kutatónő nagyszabású életrajzi monográfiája: „A szerelmem minden szerelmet felülmúl: A 17. századi költő, Katherine Philips figyelemre méltó élete és kora” (&lt;em&gt;My Love All Love Excels: The Remarkable Life and Times of 17th-Century Poet, Katherine Philips&lt;/em&gt;). A walesi Parthian Books kiadó által megjelentetett, az Egyesült Államokban pedig 2026. november 12-én boltokba kerülő kötet részletesen rekonstruálja Katherine Philips (1632–1664), az angol polgárháború korszakának kiemelkedő írója életrajzát, akit „Páratlan Orinda” (The Matchless Orinda) és „Walesi Szapphó” néven is emlegettek.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„A kimondhatatlan” – Michael Cunningham könyve az irodalomról, az emlékezetről és a queer tapasztalatról</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/unsayable-cunningham/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/unsayable-cunningham/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;július 21-én az amerikai Random House kiadó angol nyelven megjelentette a „Kimondhatatlan: Egy élet az írásban” (&lt;em&gt;Unsayable: A Life in Writing&lt;/em&gt;) című önéletrajzi könyvet. Szerzője a neves amerikai prózaíró, esszéista és Pulitzer-díjas Michael Cunningham.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Michael Cunningham a kortárs amerikai irodalom egyik elismert klasszikusa, aki az „Órák” (&lt;em&gt;The Hours&lt;/em&gt;, 1998) című regényével szerzett világhírnevet, amely elnyerte a Pulitzer-díjat és a PEN/Faulkner-díjat, majd később sikeres filmadaptáció is készült belőle. További jelentős művei közé tartozik az „Otthon a világ végén” (&lt;em&gt;A Home at the End of the World&lt;/em&gt;, 1990), a „Hús és vér” (&lt;em&gt;Flesh and Blood&lt;/em&gt;, 1995), a „Jellegzetes napok” (&lt;em&gt;Specimen Days&lt;/em&gt;, 2005), a „Hókirálynő” (&lt;em&gt;The Snow Queen&lt;/em&gt;, 2014) és a „Nappal” (&lt;em&gt;Day&lt;/em&gt;, 2023) című regények. Cunningham hosszú évek óta tanít kreatív írást a Yale Egyetemen. Műveiben az emberi intimitás törékenységét, a családi kötelékeket, az idő múlását és az emlékezet sebezhetőségét vizsgálja.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„A könnyelműség védelmében” – Jehanne Dubrow könyve a queer esztétikáról, a campről és az örömhöz való jogról</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/frivolity-dubrow/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/frivolity-dubrow/</guid><description>&lt;p&gt;2026 augusztusában a Columbia Egyetemi Kiadó (Columbia University Press) a No Limits könyvsorozat keretében megjelentette „A könnyelműség védelmében” (Frivolity: A Defense) című könyvet. Jehanne Dubrow költő, esszéista és irodalomkutató angol nyelvű munkája a komolytalanság természetének nagyszabású kulturológiai és filozófiai kutatása, amely az élvezet marginalizálásának történelmi gyökereit vizsgálja, és bizonyítja a „könnyelműségről” alkotott elképzelések elválaszthatatlan kapcsolatát a nőiességgel (feminitással), a queer esztétikával és a kulturális ellenállással.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Eltűnők” – Marlon James könyve az erőszakról, az emlékezetről és a jamaicai queer közösségről</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/the-disappearers-james/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/the-disappearers-james/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;szeptember 3-án a brit Hamish Hamilton kiadó (a Penguin Books imprintje) angol nyelven megjelentette az „Eltűnők” (The Disappearers) című regényt. Szerzője Marlon James jamaicai író, a „Rövid történet hét gyilkosságról” (A Brief History of Seven Killings) című regényért a 2015-ös Booker-díj nyertese.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Marlon James Jamaicában született, a West Indies Egyetemen és a Wilkes College-ban végzett, kreatív írást tanít a minnesotai Macalester College-ban, és az Egyesült Államokban él. A legjelentősebb kortárs, karibi származású angol nyelvű szerzők közé tartozik. Az író korábban már többször nyilvánosan reflektált saját jamaicai felnőtté válásának élményeire és a homofób környezet miatti kényszerű emigrációjára. Míg korábbi könyveiben James a 18. századi rabszolgaságot, a hidegháború bűnügyi-politikai krónikáit és az afrikai mitológiát vizsgálta, az új regény központi témája most először a queer emberek rendszerszintű elnyomása a karibi társadalomban.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Faj / Queer / Királynők” – Mira Assaf és Urvashi Chakravarty által szerkesztett könyv a társadalmi nemről, fajról és hatalomról</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/race-queer-queens-assaf-chakravarty/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/race-queer-queens-assaf-chakravarty/</guid><description>&lt;p&gt;2026 szeptemberében az amerikai ACMRS Press (Arizona Center for Medieval and Renaissance Studies Press) a University of Chicago Press terjesztésében, angol nyelven megjelentette a „Faj / Queer / Királynők” (&lt;em&gt;Race / Queer / Queens&lt;/em&gt;) című tudományos tanulmánykötetet. A könyv szerkesztői Mira ‘Assaf (Mira Assaf Kafantaris) és Urvashi Chakravarty kora újkori kutatók.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Most azonnal dokumentálnunk kell magunkat” – Stephanie Andrea Allen könyve az irodalomról, a moziról és a fekete leszbikusok önreprezentációjáról</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/we-must-document-ourselves-now-allen/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/we-must-document-ourselves-now-allen/</guid><description>&lt;p&gt;2026 júliusában az Ohiói Állami Egyetem kiadója (&lt;em&gt;The Ohio State University Press&lt;/em&gt;) a „Digitális Média, Feminista Ellenállás” (&lt;em&gt;Digital Media, Feminist Resistance&lt;/em&gt;) sorozat keretében angol nyelven megjelentette a „»Most azonnal dokumentálnunk kell magunkat«: A fekete leszbikusok kulturális öröksége és az önreprezentáció politikája” (&lt;em&gt;“We Must Document Ourselves Now”: Black Lesbian Cultural Legacies and the Politics of Self-Representation&lt;/em&gt;) című monográfiát. A könyv szerzője Stephanie Andrea Allen, amerikai irodalom- és kultúrakutató.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Queer interszekcionalitás” – Nizara Hazarika és Namrata Pathak könyve az LMBT-közösségek tapasztalatairól, a kasztrendszerről és a kultúráról Dél-Ázsiában</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/queer-intersectionality-hazarika-pathak/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/queer-intersectionality-hazarika-pathak/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;július 19-én a brit Routledge akadémiai kiadónál angol nyelven megjelent a „Queer interszekcionalitás: Hangok, küzdelmek és identitások Dél-Ázsiában” (&lt;em&gt;Queer Intersectionality: Voices, Struggles, and Identities in South Asia&lt;/em&gt;) című kollektív monográfia. A gyűjtemény szerkesztői és társszerzői indiai kutatók: Nizara Hazarika és Namrata Pathak. A könyv a &lt;em&gt;South Asian Literature in Focus&lt;/em&gt; akadémiai sorozat része.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Nizara Hazarika egyetemi docens (associate professor) az Asszám állambeli Sonapur College angol nyelvű posztgraduális tanszékén, a gender tanulmányok (társadalmi nemek tanulmánya), a női irodalom és a fogyatékosságtudomány (&lt;em&gt;disability studies&lt;/em&gt;) szakértője. Namrata Pathak a meghalayai North-Eastern Hill University (NEHU) angol tanszékének egyetemi docense, az északkelet-indiai irodalmi folyamatokról szóló kutatások szerzője, valamint a londoni SOAS (School of Oriental and African Studies) Charles Wallace India Trust ösztöndíjasa. A projekt fő kutatási feladataként a szerzők a queer elmélet dekolonizálását nevezik meg: az eurocentrikus episztemológia (ismeretelmélet) meghaladását és a szexualitás kritikai elemzését a konkrét dél-ázsiai realitásokon keresztül, ahol a gender-tapasztalat elválaszthatatlanul összefonódik a kaszthierarchiával, a vallási hovatartozással, az osztályhelyzettel és a helyi földrajzi viszonyokkal.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Teljesen egyedül, a saját szobámban” – Aya Mizukami könyve a japán irodalom queer és feminista kritikájáról</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/tatta-hitori-mizukami/</link><pubDate>Sat, 10 Oct 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/tatta-hitori-mizukami/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;szeptember 18-án a japán Kawade Shobo Shinsha (河出書房新社) kiadó japán nyelven megjelentette a „Teljesen egyedül, a saját szobámban: Az irodalom megtapasztalása a queer gondolkodással és a feminizmussal együtt” (たったひとり、私だけの部屋で　クィア／フェミニズムと共に文学を体験する, Tatta hitori, watashi dake no heya de: Kuia / feminizumu to tomo ni bungaku o taiken suru) című könyvet. Szerzője Aya Mizukami (水上文) japán írónő és irodalomkritikus.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Aya Mizukami 1992-ben született, és napjainkban a japán irodalomkritika új generációjának egyik kiemelkedő alakja. A kortárs prózát a gender (társadalmi nem) és a queer elmélet szemszögéből vizsgálja, rendszeresen publikálva szezonális irodalmi kritikákat a tekintélyes „Bungei” (文藝) folyóiratban. Mizukami korábban kiadta a „Queer útikönyv Kanadáról” (クィアのカナダ旅行記, 2025) című útijelentéseit; társszerzője volt a japán popkultúrában megjelenő azonos nemű női románcokkal foglalkozó „Bevezetés a juri tanulmányokba” (はじめての百合スタディーズ) című kutatási kézikönyvnek; kezdeményezője és társszerkesztője volt a „Már együtt vagyunk: Egy füzet a transzfóbia ellen” (われらはすでに共にある 反トランス差別ブックレット) című gyűjteménynek; valamint ő szerkesztette a feminista Etcetera magazin queer nőkről és szolidaritásról szóló különszámát.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Anne Carson kanadai költőnő és ókori queer-klasszikusok fordítója kapta az irodalmi Nobel-díjat</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/1008-anne-carson-nobel-literature/</link><pubDate>Thu, 08 Oct 2026 14:50:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/1008-anne-carson-nobel-literature/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;október 8-án, csütörtökön a stockholmi Svéd Akadémia bejelentette, hogy az irodalmi Nobel-díjat a 76 éves kanadai költőnő, esszéíró, műfordító és ókorkutató, Anne Carson kapja. A &lt;a href="https://www.nobelprize.org/uploads/2026/10/press-literatureprize2026.pdf"&gt;Svéd Akadémia hivatalos közleménye szerint&lt;/a&gt; a díjat „bátor és eredeti munkásságáért” kapta, „amely a klasszikus hagyományokkal folytatott játékos párbeszédben új formákat teremtett a kortárs irodalom számára”.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;Anne Carson 1950-ben született Torontóban, klasszika-filológiából doktorált, majd ógörög nyelvet és irodalmat tanított kanadai és amerikai egyetemeken. Műveiben következetesen elmossa a műfaji határokat, és a költészetet a filozófiai esszéisztikával, a drámai párbeszédekkel, valamint a kritikai elemzéssel ötvözi. Carson művei széles körű nemzetközi elismerést vívtak ki; az 1990-es évek végén Susan Sontag amerikai író és kritikus úgy jellemezte őt, mint azon ritka angol nyelvű szerzők egyikét, akinek a szövegeit teljes egészében igyekezett elolvasni.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Az amerikai Pennsylvania államban bíráltak egy demokrata szenátort egy leszbikus fanfiction közzététele és a drag queen mesefelolvasások támogatása miatt</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/0923-pa-senator-malone-fanfic-drag/</link><pubDate>Wed, 23 Sep 2026 02:35:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/0923-pa-senator-malone-fanfic-drag/</guid><description>&lt;p&gt;James Malone, a Demokrata Párt pennsylvaniai szenátora republikánus ellenfelei bírálatának célkeresztjébe került, miután a médiában megjelent a hír, hogy a Dungeons &amp;amp; Dragons asztali szerepjáték univerzumában játszódó, leszbikus kapcsolatokról szóló romantikus és erotikus történeteket publikált, valamint támogatta a drag-művészek által tartott gyermek-mesefelolvasásokat. A törvényhozó internetes publikációiról 2026. szeptember 22-én &lt;a href="https://www.breitbart.com/politics/2026/09/22/pennsylvania-state-senator-wrote-lesbian-fanfic-backed-drag-queen-story-hours-in-a-public-library/"&gt;számolt be&lt;/a&gt; a &lt;em&gt;Breitbart News&lt;/em&gt; konzervatív kiadvány.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>»Az ifjak iránti szerelem a lányokra szállt át«: Cevdet pasa beszámolója Isztambul 19. század közepi szexuális kultúrájáról</title><link>https://urania.institute/hu/cevdet-pasha-istanbul/</link><pubDate>Fri, 11 Sep 2026 12:00:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/cevdet-pasha-istanbul/</guid><description>&lt;p&gt;II. Abdulhamid szultánnak írt feljegyzéseiben Ahmed Cevdet pasa, oszmán történész és államférfi megdöbbentő leírást hagyott hátra a tanzimat korszak Isztambuljáról. Elmondása szerint egyre kevesebb lett az olyan férfi, aki korábban nyíltan rajongott a szép ifjakért. A szerelmi figyelem a lányok felé fordult, a befolyásos méltóságok egyike pedig az „idegenek kifogásai” miatt titkolta az ifjak iránti vonzalmát.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Nagy-Britanniában jelentést tettek közzé a transz-aktivizmus gyermekirodalomra gyakorolt hatásáról</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/0629-uk-report-trans-children-books/</link><pubDate>Mon, 29 Jun 2026 15:23:00 +0400</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/0629-uk-report-trans-children-books/</guid><description>&lt;p&gt;A SEEN in Publishing szervezet a Transgender Trenddel és a Biology in Medicine-nel együttműködve közzétett egy jelentést &lt;em&gt;Through the Looking Glass&lt;/em&gt; (Tükörországon át) címmel. A dokumentum azt elemzi, hogyan jelennek meg a nemi identitás és a transzneműség témái a gyermekirodalomban és a könyvtári szolgáltatásokban.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Az amerikai Maryland államban rendezik meg a Capital Love LitFest queer irodalmi fesztivált</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/0627-capital-love-litfest/</link><pubDate>Sat, 27 Jun 2026 12:36:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/0627-capital-love-litfest/</guid><description>&lt;p&gt;A Washington Writers&amp;rsquo; Publishing House (WWPH) kiadó rendezi meg az első Capital Love LitFest irodalmi fesztivált. A rendezvényre június 28-án, vasárnap kerül sor a marylandi Bethesda városában található The Writer&amp;rsquo;s Centerben.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Szadista cholák” – Olga Rodriguez-Ulloa könyve egy faji sztereotípia újragondolásáról a kortárs Peruban</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/sadistic-cholas-rodriguez-ulloa/</link><pubDate>Tue, 16 Jun 2026 12:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/sadistic-cholas-rodriguez-ulloa/</guid><description>&lt;ol start="2026"&gt;
&lt;li&gt;június 16-án a University of Texas Press kiadónál angol nyelven megjelent a „Szadista cholák: Transzfeminista provokációk a kortárs Peruban” (Sadistic Cholas: Transfeminist Provocations in Contemporary Peru) című monográfia Olga Rodriguez-Ulloa amerikai kutatónőtől. A könyv a perui „chola” faji sztereotípia történetét vizsgálja, és azt elemzi, hogy a kortárs művészek, aktivisták és queer előadók hogyan gondolják újra ezt a képet az ellenállás eszközeként.&lt;/li&gt;
&lt;/ol&gt;
&lt;p&gt;A „chola” szót történelmileg a kevert őslakos és afrikai származású nők lekicsinylő megnevezéseként használták Peruban. A gyarmati időszakban ez a kifejezés a „kicsapongó pogány” képét rögzítette rájuk – veszélyes, irányíthatatlan, az elfogadott társadalmi normákon kívül álló nőkét. Bár eredeti jelentése megalázó volt, a modern Peruban ezt a szót éppen azok sajátították ki, akik ellen eredetileg irányult. Énekesnők, művésznők, írónők és queer előadók a „gonosz chola” képét politikai megnyilvánulássá és alulról szerveződő aktivizmussá alakítják.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Az emlékezet próbája” – Eleni Sikelianos könyve a 20. század eleji LMBT-történelemről és Eva Palmer örökségéről</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/memory-rehearsal-sikelianos/</link><pubDate>Sat, 30 May 2026 10:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/memory-rehearsal-sikelianos/</guid><description>&lt;p&gt;2026 májusában a City Lights Books kiadónál angol nyelven megjelent az „Az emlékezet próbája” (Memory Rehearsal) című könyv. Szerzője Eleni Sikelianos amerikai költő- és írónő, aki a műfajok határán mozgó kísérleti szövegeiről, ökoköltészetéről és családtörténeti kutatásairól ismert.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Hogyan változtatták meg a világot a queer könyvesboltok” – A. J. West könyve az LMBT-üzletek történetéről</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/how-queer-bookshops-changed-the-world-aj-west/</link><pubDate>Sat, 30 May 2026 10:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/how-queer-bookshops-changed-the-world-aj-west/</guid><description>&lt;p&gt;2026 májusában a Oneworld Publications kiadónál angol nyelven megjelent a „Hogyan változtatták meg a világot a queer könyvesboltok” (How Queer Bookshops Changed the World) című könyv. Szerzője A. J. West brit újságíró, író, a BBC korábbi észak-írországi televíziós híradósa, valamint egy nagy-britanniai országos LMBT jótékonysági szervezet volt igazgatója.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>New Yorkban a Publishing Triangle irodalmi szervezet díjazta az év legjobb LMBT-könyveit</title><link>https://urania.institute/hu/news/2026/usa-publishing-triangle-awards/</link><pubDate>Fri, 24 Apr 2026 12:00:00 +0400</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/news/2026/usa-publishing-triangle-awards/</guid><description>&lt;p&gt;A The New School-ban megrendezett 38. &lt;a href="https://publishingtriangle.org/"&gt;Publishing Triangle&lt;/a&gt; díjátadó ünnepségen a 2025-ben megjelent legjobb LMBT-témájú könyveket, valamint a queer irodalommal foglalkozó szerzőket, szerkesztőket és kulturális intézményeket díjazták New Yorkban. Amint azt a &lt;a href="https://gaycitynews.com/publishing-triangle-awards-lgbtq-books-authors/"&gt;Gay City News&lt;/a&gt; írja, az este alaphangját az a gondolat adta meg, hogy ma minden ilyen könyv az ellenállás egyfajta aktusaként működik.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„A társadalmi nem törvénye” – Laure Murat könyve arról, hogyan találták fel a „harmadik nemet” a 19. századi Franciaországban</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/la-loi-du-genre-laure-murat/</link><pubDate>Sat, 18 Apr 2026 12:00:00 +0400</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/la-loi-du-genre-laure-murat/</guid><description>&lt;p&gt;2026 áprilisában a Flammarion kiadónál újra megjelent Laure Murat „A társadalmi nem törvénye: a harmadik nem kultúrtörténete” (La loi du genre: Une histoire culturelle du troisième sexe) című könyve.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>„Queer jogi értelemben”: hogyan zárta ki az amerikai migrációs jog a homoszexuálisokat, és mi köze ehhez a chicanx irodalomnak</title><link>https://urania.institute/hu/book-news/2026/queer-in-a-legal-sense-garza-valenzuela/</link><pubDate>Sat, 18 Apr 2026 12:00:00 +0400</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/book-news/2026/queer-in-a-legal-sense-garza-valenzuela/</guid><description>&lt;p&gt;2026 áprilisában a University of Texas Press kiadónál angol nyelven megjelent José A. de la Garza Valenzuela amerikai kutató „Queer jogi értelemben: Barna állampolgárság és egyéb törvényes fikciók” (Queer in a Legal Sense: Brown Citizenship and Other Lawful Fictions) című könyve. Az észak-amerikai határellenőrzésről és faji politikáról szóló viták hosszú történetének kontextusában ez a monográfia azt mutatja be, hogyan formálták a jogi dokumentumok a szexualitás és a migráció szabályozásának történetét, homályos megfogalmazásokat használva arra, hogy lehetetlenné tegyék az LMBT-migránsok legális létezését.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>LMBT-csasztuskák a 20. századi gyűjteményekből</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/lgbt-chastushki-20-veka/</link><pubDate>Mon, 06 Apr 2026 00:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/lgbt-chastushki-20-veka/</guid><description>&lt;p&gt;A 20. század elején sok folklorista a csasztuskát (négysoros orosz népdalt) „alacsonyrendű” és másodlagos műfajnak tartotta. Az elsők egyike, aki következetesen vitatta ezt a nézetet, Dmitrij Zelenyin etnográfus volt. Munkáiban a csasztuskát az egyéni megnyilatkozás olyan formájaként írja le, amely valós társadalmi konfliktusokra reagál, beleértve a családi nyomást és a párválasztás korlátozásait.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Ahmed pasa 15. századi török tisztségviselő és költő azonos nemű vonzalma a szultáni apród iránt</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/ahmed-pasha/</link><pubDate>Fri, 03 Apr 2026 12:00:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/ahmed-pasha/</guid><description>&lt;p&gt;A 15. században az oszmán udvarban a költészet és a politika szorosan összefonódott. Ahmed pasa, a vezír és költő ragyogó karriert futott be II. Hódító Mehmed szultán alatt. Hamarosan azonban egy udvari botrány miatt elvesztette pozícióját. Az intrika középpontjában egy ifjú apród iránti azonos nemű vonzalom vádja állt.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Három oszmán homoszexuális miniatúra Atâyî verseit tartalmazó kéziratából</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/atai/</link><pubDate>Fri, 03 Apr 2026 12:00:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/atai/</guid><description>&lt;p&gt;A mai olvasó számára az Oszmán Birodalom gyakran egy szigorú, konzervatív világnak tűnik. A fennmaradt dokumentumok azonban megmutatják, hogy sokkal összetettebb volt. Az egyik ilyen bizonyíték egy gazdagon illusztrált 18. századi kézirat Nev&amp;rsquo;î-zâde Atâyî oszmán költő verseivel. Ez a könyv többek között homoszexuális témájú miniatúrákat is tartalmaz.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Alekszej Apuhtyin: homoszexuális költő és Csajkovszkij barátja</title><link>https://urania.institute/hu/posts/russian-queerography/apukhtin/</link><pubDate>Thu, 02 Apr 2026 12:00:00 +0300</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/russian-queerography/apukhtin/</guid><description>&lt;p&gt;Alekszej Nyikolajevics Apuhtyin mindenekelőtt olyan versek szerzőjeként ismert, amelyekből népszerű románcok lettek: „Őrült éjszakák, álmatlan éjszakák” (Nocsi bezumnije, nocsi besszonnije), „Egy pár pej ló” (Para gnyedih), „Vajon nappal uralkodik-e” (Gyenyi li carit). A megzenésített szövegek idővel háttérbe szorították a költő többi alkotását.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Egy középkori arab forrás története, amelyben a »rusz« nép nőit a világ első leszbikusainak nevezték</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/arab-rus-lesbians/</link><pubDate>Wed, 18 Mar 2026 00:00:00 +0000</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/arab-rus-lesbians/</guid><description>&lt;p&gt;Az angol nyelvű, közel-keleti szexualitástörténettel foglalkozó tudományos és ismeretterjesztő irodalomban néha találkozhatunk azzal az állítással, miszerint a középkori arab enciklopédista, Siháb ad-Dín an-Nuvajri azt írta, hogy a „rusz” nép női azonos nemű szerelmet gyakoroltak, és ők voltak a történelemben az elsők, akik ilyesminek hódoltak.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Hogyan küldött Xian-gong fejedelem egy jóképű ifjút egy másik uralkodóhoz, hogy meggyengítse udvarát, majd meghódítsa az országát</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/china/xian-gong/</link><pubDate>Sat, 21 Feb 2026 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/china/xian-gong/</guid><description>&lt;p&gt;Az ősi kínai „Zhan-guo ce” című műben szerepel egy történet Jin állam Xian-gong nevű uralkodójáról, akinek különösen körmönfont diplomáciai módszereket tulajdonítanak. Ezen módszerek egyike a riválisra gyakorolt nyomásgyakorlás volt, oly módon, hogy egy vonzó ifjút építettek be a legszűkebb környezetébe.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>A »megrázott őszibarack«: a wei Ling-gong fejedelem és Mi-zi Xia mint a kínai történelem egyik első homoszexuális udvari története</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/china/bitten-peach/</link><pubDate>Sat, 24 Jan 2026 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/china/bitten-peach/</guid><description>&lt;p&gt;Ling-gong, az ősi kínai Wei állam uralkodója az i. e. 6–5. században nős ember volt. A történelmi és kulturális emlékezetben azonban elsősorban egy Mi-zi Xia nevű ifjúhoz kötődik. Kapcsolatukból született a „megrázott őszibarack” (yútáo, 余桃) képe és kifejezése, amely a kínai kultúrában a férfiak közötti azonos nemű szerelem jelképévé vált.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Ivan Dmitrijev, a fiatal kegyencek és az azonos nemű vonzalom »A két galamb« és »A két barát« című mesékben</title><link>https://urania.institute/hu/posts/russian-queerography/dmitriev/</link><pubDate>Wed, 26 Nov 2025 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/russian-queerography/dmitriev/</guid><description>&lt;p&gt;Ivan Ivanovics Dmitrijev (1760–1837) a 18–19. század fordulójának jelentős szentimentalista költőjeként és olyan államférfiként vonult be a történelembe, aki I. Sándor császár alatt az igazságügy-miniszteri rangig vitte.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Homoerotika Taşlıcalı Yahyâ bég »A sah és a koldus« című oszmán költeményében</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/shah/</link><pubDate>Tue, 04 Nov 2025 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/turkish/shah/</guid><description>&lt;p&gt;Több mint 480 évvel ezelőtt az Oszmán Birodalomban Taşlıcalı Yahyâ bég költő egy költeményt írt két férfi szerelméről – egy szegény ember szenvedélyének történetét egy előkelő szépség iránt. A 16. században, amikor Európában a hasonló cselekményekért üldöztetés és kivégzés járt, Yahyâ kifinomult, allegorikus verses formában írta le a férfi szerelmet, és tudomásunk szerint nem vonták felelősségre érte.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Homoerotikus téma az ókori egyiptomi irodalomban: II. Pepi fáraó (Noferkaré) és Szaszenet hadvezér</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/ancient-egypt/pepi-ii/</link><pubDate>Wed, 12 Mar 2025 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/ancient-egypt/pepi-ii/</guid><description>&lt;p&gt;Az ókori egyiptomi irodalom ritkán beszélt a fáraók magánéletéről. II. Pepi kivétel. Különös érdeklődésre tart számot a „Noferkaré fáraó és Szaszenet hadvezér története” című homoerotikus elbeszélés: abban a korban ritkán jegyeztek le hasonló történeteket.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Cenzúrázatlan orosz folklór — válogatás Afanaszjev »Orosz titkos meséiből«</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/russian-fairy-tales/</link><pubDate>Sun, 22 Sep 2024 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/russian-fairy-tales/</guid><description>&lt;p&gt;Kiválasztottunk három felnőtteknek szóló orosz népmesét, hogy megmutassuk: őseink folklórja sokkal szókimondóbb és merészebb volt, mint ahogy azt általában elképzelik. A megszokott mesebeli motívumok — a beszélő állatok és varázslatos átváltozások — mellett olyan témák is megjelennek benne, mint a testiség, a fajok közötti szex, az óriási falloszok, a kötözés és a homoszexuális motívumok.&lt;/p&gt;</description></item><item><title>Travesti vitéz: orosz bilina Mihajlo Potyikról, aki női ruhába öltözik</title><link>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/potik/</link><pubDate>Sun, 29 Oct 2023 22:45:37 +0700</pubDate><guid>https://urania.institute/hu/posts/courses/russian-queer-history/potik/</guid><description>&lt;p&gt;Az orosz bilinákban van egy ritka történet a vitéz (bogatir) Mihajlo Potyikról, aki kétszer is női ruhába öltözik. Miért teszi ezt? És hogyan működik ez a motívum az eposzon belül? Ebben a szövegben röviden elemezzük a bilina cselekményét, de részletesen is kitérünk arra a két epizódra, ahol az álöltözést kétszer használják: az ellenség legyőzésére és a vitéz életének megmentésére.&lt;/p&gt;</description></item></channel></rss>