A 2016-os „Twinkek Trumpért” fotózás története

2016-ban a Republikánus Párt clevelandi nemzeti kongresszusán mutatták be a „Twinkek Trumpért” (Twinks for Trump) című fotóprojektet. Ez egy olyan képsorozat volt, amelyen fiatal, karcsú és gyakran derékig meztelen meleg férfiak láthatók „Tegyük Újra Naggyá Amerikát” (Make America Great Again) feliratú baseballsapkákban.

A projekt gyorsan vitát váltott ki: a nézők nem mindig értették, hogy komolyan kell-e venni, vagy iróniaként. Még ha trollkodásról is volt szó, tisztázatlan maradt, hogy ki ellen irányult – Donald Trump támogatói vagy az ellenfelei ellen.

Lefeküdtem mindegyikükkel. És én csak szép emberekkel fekszem le.

— Lucian Wintrich

A projekt szerzője Lucian Wintrich volt – amerikai művész, nyíltan meleg férfi és konzervatív nézetek támogatója. Kreatív családban nőtt fel: édesanyja kísérleti filmrendező volt, édesapja pedig egy design- és reklámcéget tulajdonolt. Apai nagyapja, egy lengyel zsidó, a Védelmi Minisztérium alezredese volt. Maga Wintrich politológia szakon szerzett alapdiplomát.

A „Twinkek Trumpért” a fiatal melegekről és a konzervatívokról szóló sztereotípiák szándékos keverésére épült. Wintrich maga szatírának nevezte a munkáját, és hangsúlyozta, hogy a szatíra és a komédia hatékony eszközök a kulturális korlátok leküzdésére, amelyek segítenek az embereknek elgondolkodni és új megvilágításban látni a megszokott dolgokat.

Nem értek egyet mindennel, amit a konzervatív platform hirdet, de a nézeteimhez olvasás és kutatás útján jutottam el, és persze van benne valami személyes szubjektivitás, hiszen egy élő, energikus ember vagyok.

— Lucian Wintrich

A kiállítás a szülővárosán kívül is ismertté tette. A média egy része a projektet megbotránkoztató provokációként kezelte. Wintrich támogatói ezzel szemben bátor kísérletet láttak benne arra, hogy megkérdőjelezze a megszokott társadalmi és politikai kereteket.

Maga a művész a projektre adott heves reakciókat a politikai másként gondolkodás elutasításával hozta összefüggésbe az LMBT-közeg egy részén belül. Ezt mondta:

Melegnek és egyben konzervatívnak lenni azt jelenti, hogy többet kell küzdened, olvasnod, tanulmányoznod, hiszen folyamatosan vitába fognak szállni veled. Ezek a szavak, amiket dobálnak, egyfajta módja annak, hogy elhallgattassák a másikat a személyes támadások politikáján keresztül, ahol sok baloldali ember az új puritánná vált. Amint valaki (a baloldaliak közül) meghall egy másként gondolkodót, és kijelenti: „Ó, ez konzervatívnak hangzik, tehát te rasszista, fanatikus, neonáci vagy”, – már nem lesz semmilyen párbeszéd.

— Lucian Wintrich

Elmondása szerint sok konzervatív, köztük evangéliumi keresztények is támogatták ezt a homoerotikus fotósorozatot. A baloldali nézeteket valló LMBT-közösség képviselői körében a reakció ezzel szemben gyakran élesen negatív volt. Wintrichnek azt mondták, hogy a projekt „undorító”, és hogy az ilyen eszmék hirdetésével ő maga is a melegek ellenfelévé válik. Ezt követően barátainak egy része megszakította vele a kapcsolatot.

Egy olyan közösségben, amely annyi erőfeszítést tesz a bullying elleni küzdelemre és a fiatal melegek támogatására, hogy elfogadottnak érezzék magukat, azt mondják: „Rendben, most már elfogadunk, de úgy kell gondolkodnod, mint mi, és úgy kell beszélned, mint mi, különben többé nem leszel elfogadva”.

— Lucian Wintrich

A konfliktus túllépett a nyilvános polémia határain is. A projekt rosszakarói elkezdtek nyomást gyakorolni Wintrich munkáltatójára: felhívták annak a cégnek az irodáját, ahol dolgozott, és a kirúgását követelték. Végül valóban elbocsátották, bár előtte még előléptetést terveztek neki. Wintrich pert indított, politikailag motivált elbocsátásra hivatkozva, és később peren kívüli egyezségre jutott.

Fontos volt számukra, hogy megszabaduljanak tőlem, pedig én csak annyit mondtam, hogy hiszek a kis államban. Komolyan, ez egyszerűen nevetséges. Akkor rúgtak ki, amikor előbújtam (coming outot tettem)… mint Donald Trump támogatója.

— Lucian Wintrich

Wintrich munkáit több New York-i galériában is kiállították, de a helyszínek egy része a művészetének vitatott jellege miatt visszautasította az együttműködést. A Pierogi galéria az utolsó pillanatban mondta le a kiállítását. A tulajdonosa ezt azzal magyarázta, hogy „félrevezették” a munkák tartalmát illetően.

Maga Wintrich azt állította, hogy a galéria engedett a társadalmi nyomásnak. Elmondása szerint mintegy száz levél érkezett a helyszín címére, amelyek élesen kritizálták a projektet. Akkor kijelentette: „Robert Mapplethorpe óta ez az első eset, hogy egy galéria megpróbálta korlátozni a művészi önkifejezés szabadságát”.

Wintrichet nyilvánosan támogatta Milo Yiannopoulos konzervatív politikus és nyíltan meleg férfi. Azt mondta: „Az LMBT-közösség reakciója Lucianra és művésztársaira zavarba ejtő. Hogyan lehet egy olyan mozgalom, amely az önkifejezésnek, a büszkeségnek és a sokszínűségnek szenteli magát, ennyire kategorikusan a vélemények sokszínűsége ellen?”

A fotózás egyik résztvevője, Akbar így írta le a politikai táborok közötti különbséget:

Elmész a konzervatívok gyűléseire, és azok olyanok, mint egy istentisztelet. Beszéd, taps. Beszéd, taps. Nem fogsz drag előadókat látni a mi oldalunkon. A jobboldaliaknak is lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy jobban szórakozzanak, mint a baloldaliak.

— Akbar, a fotózás egyik twinkje

2017-ben Wintrich lett a Gateway Pundit című kiadvány első tudósítója a Fehér Házban. Ebben a pozíciójában aktívan bírálta a különböző médiumokat, elfogultsággal vádolta őket, és gyakran tett közzé éles kommentárokat a közösségi oldalakon. 2018-ban távozott a kiadványtól. Ezt követően különböző projektekkel foglalkozott a médiaszférában.