Miért szavaznak a német melegek az „Alternatíva Németországért” (AfD) pártra

Az „Alternatíva Németországért” (AfD) párt kapta a legnagyobb támogatást a meleg és biszexuális férfiak társkereső platformja, a Romeo felhasználói körében. A január 24. és február 2. között lezajlott felmérésben több mint 60 000 válaszadó vett részt, akik jelezték preferenciáikat a szövetségi választásokra vonatkozóan. Az AfD mellett a résztvevők 27,9%-a tette le voksát. Őket jelentős lemaradással követik a Zöldek 19,9%-kal, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 17,6%-kal, és Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) 12,5%-kal.

A leginkább erős pozíciókat az AfD a fiatal szavazók körében mutatta fel. A 18–24 éves korosztályban a felmérésben résztvevők 34,7%-a támogatta a pártot. A Baloldali Párt (Die Linke) ugyanebben a korcsoportban 19,2%-ot kapott. A politikai közép hagyományos pártjai itt gyengébben vannak képviselve.

A 25–39 évesek csoportjában az AfD szintén megőrizte magas eredményét – 32,3%. Az idősebb szavazók körében a preferenciák a CDU/CSU és az SPD felé tolódnak el.

Ezt a felmérést nem lehet teljesen reprezentatívnak és tudományosnak tekinteni. Mindazonáltal felveti a kérdést, hogy pontosan mi teszi vonzóvá az AfD-t a melegek egy része számára, és miért van az, hogy néhányan nemcsak szavaznak rájuk, hanem be is lépnek a pártba.

Miért választja az AfD-t a melegek egy része

Az AfD-ben vannak nyíltan meleg politikusok a széles körben ismert Alice Weidelen kívül is. Közéjük tartozik Kay Gottschalk, Sven Tritschler és például Alexander Tassis történész, aki a párt színeiben indult Potsdam egyik választókerületében. Tassis 1970-ben született Athénban, görög apa és német anya gyermekeként, majd később Németországba költözött. Melegként és migrációs hátterű személyként az AfD aktív támogatójává vált.

„Miközben a jobboldali nacionalisták és radikálisok, mint például Björn Höcke, nyíltan homofóbok, az AfD-ben vannak olyan aktivisták és csoportok, akik nem titkolják homoszexualitásukat. Melegnek lenni és jobboldali nézeteket vallani – nem egymást kizáró dolgok.”

– Katharina Hajek politológus

Katharina Hajek hangsúlyozza, hogy az AfD nem egy monolit. A párton belül különböző áramlatok léteznek. Egyrészt a hagyományos családi értékeket népszerűsíti. Másrészt megengedi az életutak sokszínűségét. Ugyanakkor a pártprogramban nincs olyan egyértelműen megfogalmazott LMBT-politika, mint a Zöldeknél vagy a Baloldali Pártnál.

Homonacionalizmus

Hajek azt is megjegyzi, hogy a 2015-ös „kölni szilveszter” eseményei után, amikor migránsok nők elleni tömeges támadások elkövetőivé váltak, az AfD részben úgy kezdte pozicionálni magát, mint az LMBT-jogok védelmezője a biztonság kontextusában. Ennek az álláspontnak a logikája abban merül ki, hogy a nőgyűlöletet, a szexuális erőszakot és a homofóbiát állítólag elsősorban a muszlim országokból érkező migránsok hozták be Németországba. Ebből következnek a bevándorlási politika szigorítására és a fenyegetésnek tartott személyek kitoloncolására vonatkozó követelések.

A szavazók egy része számára éppen az LMBT-jogok jelentik a prioritást. A felmérés eredményeiből ítélve azonban a melegek és leszbikusok jelentős hányada más politikai kérdéseket helyez előtérbe.

A Nollendorfplatz körüli berlini „Szivárványnegyedben”, amely melegbárjairól és pubjairól ismert, az LMBT-személyek elleni támadások állítólag továbbra is a mindennapi valóság részét képezik. A Berliner Tagesspiegel című újság már 2009-ben azt írta, hogy „az elkövetők gyakran migránsok”.

A Preußische Allgemeine Zeitung lap azt állítja, hogy a helyzet azóta sem változott alapvetően. Szerintük az erőszakos cselekményeket ebben a negyedben leggyakrabban konzervatív közegben nevelkedett, migrációs hátterű fiatalok követik el. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy az ilyen támadások áldozatai gyakran kritikusan viszonyulnak az ellenőrizetlen bevándorlás támogatóihoz.

Más kiadványok azonban azt írják, hogy ez a kép nem felel meg a valóságnak. Így például a rendőrség adatai szerint 2021-ben 1 051 gyűlölet-bűncselekményt regisztráltak leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok ellen. Ezekből mindössze 20-at követtek el külföldiek.

A fórumokon és a közösségi hálózatokon az AfD-t támogató melegek saját tapasztalataikat írják le, és a támadókat „nőgyűlölőknek és homofóboknak nevezik a globális Dél országaiból”. Beszélnek továbbá „minden férfi és német dolog iránti gyűlöletről”, és „meleg hazafiaknak” (meleg patriótáknak) nevezik magukat.

A zdfheute kiadvány idézi az AfD-t támogató egyik meleg férfi szavait:

„Engem soha nem támadtak meg jobboldaliak vagy németek, de megtámadtak arabok, törökök és menekültek. Gondolom, kitalálja, hogy meleg vagyok. És éppen ennek az embercsoportnak vannak problémái a szexualitásommal.”

— egy homoszexuális AfD-támogató interjújából, idézet a zdfheute anyagában

Sok meleg AfD-támogató számára nem önmagában a párt LMBT-hez való viszonya a döntő. Más dolog fontosabb: úgy vélik, hogy éppen ez a párt képes a leginkább megvédeni őket azoktól a fenyegetésektől, amelyeket ők a legfőbbeknek tartanak.