Spanyolországban háromszorosára nőtt az LMBT-emberek elleni fizikai támadások aránya – jelentik a jogvédők
- április 16-án a spanyol FELGTBI+ szervezet a Tudományos Kutatások Felső Tanácsa (CSIC) Közpolitikai és Közjavak Intézetével (IPP) közösen bemutatta a „A gyűlölet állapota 2026” (Estado del Odio 2026) című jelentést. A munka egy 800 interjúból álló mintán alapul. A kutatásról az RTVE számol be.
Az elmúlt évben a megkérdezettek 54 százaléka találkozott az LMBT-emberek elleni gyűlölet valamilyen formájával – akár személyesen, akár az interneten; 22 százalékuk fizikai támadásról számolt be. Tízből négy válaszadó tapasztalt zaklatást a közösségi médiában.
2024 és 2026 között a zaklatás elterjedtsége 20-ról 36 százalékra, a diszkriminációé 23-ról 29 százalékra, a fizikai támadásoké pedig 7-ről 22 százalékra nőtt.
A jelentés szerint a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak felénél az elmúlt öt évben háromnál többször ismétlődtek meg az ilyen esetek. Amint azt María Rodríguez, a FELGTBI+ kutatási vezetője kijelentette, ez nem egyedi esetekre, hanem ismétlődő tapasztalatokra utal.
A kutatás társszerzője, Laura Morales, az IPP (CSIC) kutatója a súlyos érzelmi következményekre hívja fel a figyelmet: a megkérdezettek egy részénél gyakrabban jelentkeznek a depresszió, a szorongás, a stressz, az apátia, a magány, a harag és a félelem tünetei. A jelentés kitér a szexuális irányultsághoz vagy nemi identitáshoz kötődő, kényszerű lakóhelyelhagyásra is (a spanyol nyelvterületen erre a „sexilio” kifejezést használják), függetlenül a település méretétől.
A jelentésben aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a gyűlöletesetek magas száma két év alatt olyan társadalmi-politikai klímára utalhat, amelyben az LMBT-emberek elleni erőszakot eltűrik vagy legitimizálják; ha a hatóságok nem lépnek fel ellene hatékonyan, ez a dinamika tartóssá válhat.
A FELGTBI+ vezetője, Paula Iglesias sürgette az állami paktum azonnali elfogadását a sebezhető csoportok elleni gyűlöletkeltés ellen, valamint az áldozatok átfogó védelmét rendvédelmi és igazságügyi mechanizmusokon keresztül.
Azon áldozatok közül, akik bejelentést tettek az erőszakról, 74 százalék negatív, 57 százalék pedig pozitív tapasztalatokról számolt be a rendszerrel való interakció során; emellett a panaszok aránya 2026-ban elérte a 35 százalékot, ami majdnem a duplája a 2024-es adatnak. Az áldozatok mindössze 15 százaléka fordult segítségért kizárólag a rendőrséghez vagy más állami szervekhez, míg 41 százalékuk LMBT-szervezethez. A nők, különösen a leszbikusok jelentik legritkábban az incidenseket. María Rodríguez szerint a gyűlöletet elszenvedők körülbelül fele nem tesz panaszt, többek között a hatóságok hatékonyságával és felkészültségével szembeni bizalmatlanság miatt.
