Az Outright International jogvédő szervezet jelentést tett közzé az aszexuális emberek diszkriminációjáról
Az Outright International nemzetközi LMBT-jogvédő szervezet jelentést tett közzé az aszexuális embereket érintő diszkriminációról és erőszakról a különböző országokban. A dokumentum 2026 októberi keltezésű; a megállapításairól október 22-én számolt be az LGBTQ Nation.
A jelentés Yasmin Benoit brit aktivista és tíz, aszexuális közösségeket képviselő, tíz különböző országból származó személy részvételével készült. Ők vettek részt abban a két online fókuszcsoportos beszélgetésben, amelyeket 2026 júniusában tartottak. A dokumentum korábbi kutatások és vallomások áttekintése, nem pedig egy új reprezentatív felmérés, amely lehetővé tenné a diszkrimináció elterjedtségének a felmérését az egész világon.
Az aszexualitás azt jelenti, hogy egy személy kevés szexuális vonzalmat érez más emberek iránt, vagy egyáltalán nem érez ilyet. Különbözik az önkéntes önmegtartóztatástól, és nem zárja ki a romantikus kapcsolatokat vagy a szexuális aktivitást.
A szerzők ismertetik az iskolai zaklatást, a munkahelyi üldözést, a szexuális erőszakot és az egészségügyi ellátás igénybevétele során tapasztalt akadályokat. Külön tárgyalják az aszexuális emberek orientációjának a megváltoztatására tett kísérleteket, valamint azokat az eseteket, amikor az aszexualitást kezelendő betegségként érzékelik.
A 2022-es Ace Community Survey kérdőív során 8958, az aszexuális spektrumhoz tartozó résztvevő válaszolt a konverziós terápiával kapcsolatos kérdésre. Közülük 7,8% számolt be arról, hogy az aszexualitása miatt azt tanácsolták neki, hogy vegyen részt ilyen terápián; 3,1% jelezte, hogy felajánlották neki azt; míg 0,5% nyilatkozott úgy, hogy részt is vett rajta. Mivel több választ is meg lehetett jelölni, ezeket az arányokat nem lehet összeadni. A résztvevők önkéntesen töltötték ki az online kérdőívet; az eredmények nem reprezentatívak a teljes aszexuális populációra nézve.
Egy másik példa a King’s College London 2025 februárjában megjelent kutatása. A 400 angliai résztvevő közül 23% mentális egészségügyi problémának tartotta az aszexualitást, míg 71% támogatta az aszexuális emberek jogszabályi védelmét. A kutatók kifejezetten jelezték, hogy ez a minta sem reprezentatív az országra nézve.
Az Outright azt javasolja, hogy egyértelműbben vegyék figyelembe az aszexuális embereket az antidiszkriminációs jogszabályokban, a kutatásokban és az LMBT-szervezetek munkájában is. A szerzők felvetik azt a kérdést is, hogyan kerülhető el az aszexualitás „kezelésének” a rákényszerítése úgy, hogy közben megmaradjon az orvosi ellátáshoz való hozzáférés azok számára, akiket nyugtalanít a szexuális vágy vagy vonzalom hiánya.
Korábban az Uránia is beszámolt arról, hogy az „aszexuális gyakorlatokat” büntetendő cselekményként vették fel Niger új büntetőtörvénykönyvébe. Ugyanakkor az „aszexuális gyakorlatok” fogalmát a törvény nem határozza meg.
