Hollandiában csökkent a diákok homoszexualitással kapcsolatos pozitív hozzáállása. Ugyanakkor a tanulók 32%-a migrációs hátterű, a tizenévesek 15%-a pedig muszlim vallású
Hollandiában 2021-ről 2025-re drasztikusan visszaesett azoknak a diákoknak az aránya, akik pozitívan viszonyulnak a homoszexualitáshoz. A 2026. szeptember 21-én közzétett, a HBSC (Health Behaviour in School-aged Children) nemzeti jelentésében olvasható adatok szerint a 12–16 éves középiskolás fiúk körében ez az arány 40%-ról 22%-ra, a lányoknál pedig 78%-ról 51%-ra zuhant.
A felmérést az Utrechti Egyetem és a Trimbos Intézet készítette a holland Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztérium támogatásával. A végső elemzésbe 5103 12–16 éves középiskolás és 1510 általános iskolai végzős diákot vontak be. A „pozitív hozzáállást” három állításra adott válasz alapján határozták meg: lehet-e egy homoszexuális tizenéves a válaszadó barátja, illetve undort kelt-e benne, ha két fiú vagy két lány csókolózik. 2025-ben ezen a skálán a középiskolások 36,5%-a ért el pozitív, 15%-uk pedig negatív eredményt. Azoknak az aránya, akik szerint a melegek és leszbikusok nyíltan beszélhetnek orientációjukról az iskolában, 59,6%-ról 44,9%-ra csökkent.
A HBSC-mintában a középiskolások 28,4%-a volt „migrációs hátterű” – a szerzők így nevezik azokat, akiknek legalább egyik szülője Hollandián kívül született. E csoport tagjainak 72%-a ugyanakkor maga az országban látta meg a napvilágot. A homoszexualitás iránti pozitív hozzáállást a migrációs hátterű diákok 31%-ánál, míg a többiek 40,1%-ánál regisztrálták; annak lehetőségét, hogy az iskolában nyíltan beszélhessenek a homoszexualitásról, az előbbi csoport 39,7%-a, az utóbbi 47%-a ismerte el.
A szélesebb körű közigazgatási statisztikák némileg más arányokat mutatnak. A Holland Statisztikai Hivatal (CBS) előzetes adatai alapján a 2025/26-os tanévben a 919 810 középiskolás tanulóból 187 390 fő (20,4%) született Hollandiában úgy, hogy legalább egyik szülője külföldi; további 109 380 tanuló (11,9%) pedig maga is külföldön született. A két csoport együttesen a tanulók 32,3%-át teszi ki. A CBS különálló, vallásra vonatkozó, 2025-ös felmérése azt mutatja, hogy az ország 15–18 éves lakosságának 15%-a muszlimnak, 14%-a protestánsnak, 6%-a katolikusnak vallotta magát, 58%-uk pedig nem tartozott egyetlen vallási csoporthoz sem. Ezek az adatok az adott korosztályhoz tartozó összes lakosra vonatkoznak, nem csak az iskolásokra; a HBSC viszont nem vizsgálta a résztvevők vallását.
A HBSC szerzői beszámolnak arról, hogy a visszaesés mind a migrációs hátterű, mind a többi tizenéves körében megfigyelhető volt, a két csoport aránya pedig a 2021-es és 2025-ös mintákban hasonló volt. Ezért a kutatás alapján sem a migrációt, sem a vallást nem lehet az általános tendencia egyedüli okának nyilvánítani. A hozzáállás az oktatás típusa szerint is eltérő volt: a gyakorlatorientált (vmbo-b/k) képzésekben részt vevő diákok 27,8%-a mutatott pozitív hozzáállást, míg az akadémiai (vwo) programokban tanulóknak a 45,9%-a.
A HBSC vezető kutatója, az Utrechti Egyetem professzora, Gonneke Stevens az RTL Nieuwsnak adott nyilatkozatában az eredményt a társadalmi vita általános eldurvulásával hozta összefüggésbe, a kutatás azonban nem állapított meg konkrét okot. Rosanne Vleugel, az iskolai GSA-csoportok koordinátora külön tényezőként említette a „manoszféra” internetes jelenlétét.
Rob Jetten holland miniszterelnök a szeptember 25-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az intolerancia többek között a szélsőséges iszlám csoportokban, egyes mecsetekben, valamint normál és vasárnapi iskolákban is megjelenik, de túlzott leegyszerűsítés lenne a jelenséget csupán a nem európai országokból származókra visszavezetni. Az elnök a közösségi médiás algoritmusok és a gyűlöletkeltő tartalmak szerepét is megemlítette. A kormány olyan intézkedések kidolgozását tervezi, amelyek az iskolákra és az online platformokra egyaránt kiterjednek. Nemzetközi összehasonlításra egyelőre nincs lehetőség: a 2025/26-os HBSC-adatok gyűjtése más országokban még folyamatban van.
