Törökországban az LMBT-jogvédők „Szabadságot követelünk” kampányt indítottak a tömeges letartóztatásokra válaszul
- szeptember 23-án Törökországban jogvédők és aktivisták egy csoportja bejelentette, hogy létrehozták a „Szabadságot követelünk” (Özgürlük İstiyoruz) országos koalíciós kezdeményezést, válaszul az LMBT-közösség képviselőit érintő, példátlan méretű házkutatás-, blokkolás- és letartóztatási hullámra. Ahogy arról a független Bianet török lap beszámolt, a kezdeményező csoport a „Mindenütt börtön, szabadságot követelünk” (Her yer zindan, özgürlük istiyoruz) jelszó alatt lépett fel. Követelték az őrizetbe vett személyek azonnali szabadon bocsátását, a digitális cenzúra eltörlését és a civil társadalomra nehezedő karhatalmi nyomás megszüntetését.
Az aktivisták összefogásának kiváltó oka a török rendvédelmi szervek által szeptember 12-én megkezdett nagyszabású akció volt, amely a „Biztonságban a családom” (Ailem Güvende) hivatalos nevet viseli. A jogvédő csoport adatai szerint a nyomozati cselekmények az ország 15 tartományát érintették, köztük Isztambult, Ankarát, İzmirt, Mersint és Aydınt is. A vizsgálat keretében 162 ember, kilenc nonprofit egyesület és 13 létesítmény ellen indult büntetőeljárás. A bíróságok eddig 82 személy – köztük jogvédő szervezetek vezetői, újságírók, ügyvédek és transznemű nők – előzetes letartóztatását rendelték el (közülük 20-an Isztambulban, 28-an Mersinben, 16-an İzmirben, 13-an Ankarában, öten pedig Aydınban vannak fogva tartva). A különleges művelet elleni spontán tüntetéseken a rendőrség további mintegy 130 embert vett őrizetbe.
A hatósági akció hivatalos „Biztonságban a családom” jelmondatára válaszul a kampány résztvevői egy ellenjelszót fogalmaztak meg: „A család akkor van biztonságban, ha mindannyian biztonságban vagyunk” (Hepimiz güvendeysek ailemiz güvende). Közleményükben az aktivisták hangsúlyozták, hogy a biztonságot nem lehet kizárólag a hagyományos értékekről szóló retorikára szűkíteni: a fogalmát az erőszakkal szembeni védelem, a lakhatási és foglalkoztatási garanciák, valamint a megkülönböztetés nélküli, egyenlő egészségügyi ellátás alapozzák meg. A jogvédők rámutattak, hogy a nyomás alá helyezett szervezetek jogi és pszichológiai segítséget, krízistámogatást, valamint HIV-vel kapcsolatos tanácsadást nyújtottak a sérülékeny csoportoknak. Platformjaik blokkolása és helyiségeik bezárása egy létfontosságú szociális ellátórendszert rombol le. A koalíció arra is felszólította az újságírókat, hogy tárgyilagosan tudósítsanak a bírósági eljárásokról és a letartóztatottak fogvatartási körülményeiről, és ne tálalják bizonyított tényként a hatóságok előzetes vádjait.
A maga részéről a hivatalos Ankara ragaszkodik az intézkedések jogszerűségéhez és szükségességéhez. Yılmaz Tunç török igazságügyi miniszter és Recep Tayyip Erdoğan köztársasági elnök kijelentették, hogy az akciót „a család intézményének, a gyermekeknek és a közrendnek a védelme érdekében”, valamint a civil szervezetek ellenőrizetlen külföldi finanszírozásának megállítása céljából hajtják végre. Ezzel szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az Európa Tanács és a nemzetközi emberi jogi koalíciók képviselői az eseményeket a szólás- és egyesülési szabadság alapvető jogai elleni összehangolt támadásként értékelték.
Az Uránia korábban már részletesen beszámolt a „Biztonságban a családom” nagyszabású akció kezdetéről és a kulcsfontosságú török LMBT-portálok digitális blokkolásáról, Recep Tayyip Erdoğan elnök nemrégiben az ENSZ Közgyűlésén tartott, a „globális nemtelenítést” bíráló beszédéről, valamint a Pride-rendezvények török tartományokban történő, rendszerszintű adminisztratív betiltásáról is.
