Az ENSZ különleges előadója jelentést mutatott be az oroszországi LMBT-személyek és az emigrációban élő aktivisták üldözéséről
Mariana Katzarova, az ENSZ oroszországi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója benyújtotta éves jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Genfben. Ebben kijelentette, hogy egy határokon átnyúló állami elnyomórendszer alakult ki a külföldön élő orosz állampolgárokkal – köztük az LMBT-közösség képviselőivel – szemben. Erről 2026. szeptember 21-én számolt be a Novaja Gazeta Jevropa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának dokumentumaira hivatkozva.
A „Nincs hová bújni: a »félelem uralmának« exportálása az ország határain túlra – az Oroszországi Föderáció transznacionális elnyomása” című jelentés azt állítja, hogy a hatóságok külföldre távozott kritikusaira gyakorolt nyomás 2022 után összehangolt állami politikává nőtte ki magát. Katzarova mintegy 400 dokumentált esetet elemzett a határokon átnyúló nyomásgyakorlásról a 2004 és 2026 közötti időszakban, megjegyezve, hogy az ilyen incidensek éves átlaga nyolcszorosára nőtt. A nyomásgyakorlás fő módszerei között említik a távollétben hozott ítéleteket (számuk a 2022-es 4-ről 2025-re 157-re nőtt), az Interpol körözési felhívásaival és a FÁK-megállapodásokkal való visszaéléseket, a digitális kémkedést, a Roszfinmonitoring nyilvántartásain keresztüli pénzügyi elszigetelést, valamint az Oroszországban maradt hozzátartozókra gyakorolt karhatalmi nyomást.
A dokumentum külön figyelmet szentel a száműzetésben élő LMBT-személyek kockázatainak. Ahogy a különleges előadó megjegyzi, az „LMBT nemzetközi mozgalom” 2023-as szélsőségesnek nyilvánítása az orosz Legfelsőbb Bíróság által a büntetőeljárás állandó fenyegetettségét teremtette meg, amely az emigráció után is fennmarad. Az ország elhagyása ugyanis nem szünteti meg annak a kockázatát, hogy „szélsőséges” cikkelyek alapján nemzetközi körözést adjanak ki az érintettek ellen. Különösen nagy veszélynek vannak kitéve az észak-kaukázusi LMBT-személyek. A jelentés rögzíti azokat a kísérleteket, amelyek során a kínzások elől menekülő embereket koholt büntetőügyek segítségével próbálják visszavinni Oroszországba. Példaként említi a csecsen Szalman Mukajev esetét, aki 2020-ban menekült el az üldöztetés elől, majd 2024-ben Örményországban őrizetbe vették egy fegyvercsempészetre vonatkozó orosz kérelem alapján, mielőtt a hatóságok menekültstátuszt adtak volna neki.
A különleges előadó felszólította a nemzetközi közösséget a visszaküldés tilalma (non-refoulement) elvének szigorú betartására, az orosz kiadatási kérelmek politikai motiváltságának vizsgálatára, valamint egy különálló, jogilag kötelező erejű ENSZ-egyezmény kidolgozására a transznacionális elnyomás elleni küzdelemről. Oroszország hivatalos képviselői a maguk részéről hagyományosan nem ismerik el a különleges előadó mandátumát, a tisztség létrehozását politikailag elfogult lépésnek tekintik, megtagadják Katzarova beutazását az országba, és visszautasítanak minden, a rendszerszintű emberi jogi jogsértésekre vonatkozó vádat.
Az ENSZ oroszországi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának mandátumát 2022-ben hozta létre az Emberi Jogi Tanács, és Mariana Katzarova az első, aki betölti ezt a tisztséget. Október elején az ENSZ Közgyűlése szavazni fog a mandátumának meghosszabbításáról; korábban számos nemzetközi civil szervezet, köztük orosz LMBT-kezdeményezések is ezt követelték.
