Az Alternatíva Németországért párt kelet-németországi győzelme felhívta a figyelmet vezetője, Alice Weidel LMBT-státuszára

Miután a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt megnyerte a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban szeptember 6-án tartott regionális választásokat, a nemzetközi média és a szakmai kiadványok figyelme ismét a párt társelnöke, a nyíltan leszbikus Alice Weidel személyére irányult. A PinkNews szerint a párt rekordot jelentő eredménye – a szavazatok 43,8%-a és a 83 mandátumból 39 a magdeburgi tartományi parlamentben – új vitahullámot indított el arról, hogyan egyeztethető össze Weidel magánélete az AfD politikai programjával.
A kritikusok és a balliberális kommentátorok rendszeresen azzal vádolják az AfD-t, hogy intoleráns, rámutatva a párt azon követelésére, hogy töröljék el az azonos neműek házasságáról („házasság mindenki számára”) szóló 2017-es törvényt, és védjék meg a hagyományos családot. Weidel azonban másképp fogalmazza meg álláspontját. Az ARD televíziónak adott interjújában a politikus kijelentette: „Nem vagyok queer, húsz éve egy nő a házastársam, és két gyermeket nevelünk.” Weidel következetesen elhatárolódik a „queer” kifejezéstől, elutasítja a modern „genderpolitikát”, és hangsúlyozza, hogy nem érzi magát diszkriminálva.
A családjog kérdésében az AfD ragaszkodik ahhoz, hogy a házasság definícióját egy férfi és egy nő szövetségeként őrizzék meg. Maga Weidel 2009 óta él párkapcsolatban Sarah Bossard svájci filmproducerrel, akivel két fiút nevelnek, és a svájci Einsiedeln városában laknak. Weidel kijelenti, hogy nem lát ellentmondást a magánélete és az AfD konzervatív értékei között. Ugyanakkor egyes kommentátorok megjegyzik, hogy a nyíltan leszbikus státusza segít a pártnak kivédeni a homofóbia vádját.
Emellett az AfD és támogatói azt állítják, hogy a mai Németországban a homoszexuálisok biztonságára nézve a fő fenyegetést nem a jobboldali konzervativizmus, hanem a patriarchális kultúrájú országokból érkező, ellenőrizetlen migráció jelenti. Az AfD-n belül Weidel élvezi a küldöttek támogatását, és rendszeresen újraválasztják vezető tisztségeibe. A párt képviselői hangsúlyozzák, hogy a politikusokat szakmai rátermettségük alapján ítélik meg, elutasítva az identitáspolitikát.


