A berlini pride elleni támadással gyanúsított Abdul Balloutot korábban elítélték az Iszlám Állammal való kapcsolata miatt
A berlini Tiergarten Kerületi Bírósága május 12-én 22 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére ítélte Abdul Balloutot az „Iszlám Államhoz” (ISIS) való csatlakozási kísérlete és a szervezet propagandájának terjesztése miatt, de az előzetes letartóztatásból szabadon engedte. Két és fél hónappal később Balloutot nevezték meg a július 25-i Christopher Street Day (CSD) LMBT-pride elleni támadás fő gyanúsítottjának, amely során egy nő életét vesztette, 29 ember pedig megsebesült.
A Berlini Főügyészség és a bíróságok közös közleménye szerint a bíróság bizonyítottnak találta az állambiztonságot veszélyeztető súlyos, erőszakos bűncselekmény előkészítését és az egyesülési jog szerinti tilalom kétszeres megsértését. A nyomozás megállapította, hogy Ballout az Iszlám Állam anyagait tette közzé az Instagramon, majd 2025 májusában Törökországon keresztül Libanonba utazott azzal a szándékkal, hogy Szíriába jusson és csatlakozzon a csoporthoz. Libanonban három hónap börtönbüntetésre ítélték; a 2025 novemberi, Németországba való visszatérése után közel hat hónapot töltött egy berlini vizsgálati fogházban.
Az ítélet szövegét tanulmányozó Tagesspiegel arról számolt be, hogy a bíróság figyelembe vette Ballout beismerő vallomását, a már letartóztatásban töltött időt és a közvetlen veszély hiányát a terv „dilettáns előkészítése” miatt. A bíróság a fiatalkorúakra vonatkozó jogot alkalmazta, úgy ítélve meg, hogy a bűncselekmények elkövetése idején 20 éves Ballout érettségében és fejlődésében elmaradott, és még fogékony a nevelési hatásokra. Ugyanakkor a bíróság nem szabott ki rá szokványos felfüggesztett büntetést: hat hónappal elhalasztották a döntést arról, hogy a szabadságvesztést próbára bocsátással helyettesítik-e. Maga az ítélet megjegyezte, hogy az azonnali feltételes szabadságra bocsátás nem megfelelő, mivel a libanoni börtönbüntetést követően Ballout továbbra is érdeklődött az Iszlám Állam anyagai iránt.
Az úgynevezett előzetes próbára bocsátás idejére Balloutot felügyelet alá helyezték, és kötelezték tanácsadásokon – többek között a radikalizáció felszámolását célzó foglalkozásokon – való részvételre. Az elfogatóparancsot visszavonták, mivel az előzetes letartóztatás a bírósági eljárás biztosítását, nem pedig a büntetés idő előtti letöltését szolgálja. Az ítélet nem emelkedett jogerőre: az ügyészség több mint két év feltétel nélküli börtönbüntetést kért, ragaszkodott az őrizet fenntartásához, és fellebbezést nyújtott be.
A támadást követően Alexander Dobrindt német belügyminiszter „érthetetlennek” nevezte a bíróság döntését, és több politikus is a fiatalkorúak büntetőjogának felnőttekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok szigorítását követelte. Alexander Baur, a fiatalkorúak büntetőjogának szakértője ezzel szemben azt mondta, hogy a bíróságok már most is elszigetelhetnek valakit, ha tartós veszélyt látnak benne, és hogy a törvény szigorítása valószínűleg nem akadályozta volna meg a támadást; szerinte a kockázatelőrejelzések bizonyulhatnak tévesnek is, amint azt a Tagesspiegel is közölte. Balloutot július 26-án a rendőrség agyonlőtte, amikor megpróbálták őrizetbe venni; a rendőrség verziója szerint egy szúró-vágó eszközzel a rendőrök felé rontott.
