„Faj / Queer / Királynők” – Mira Assaf és Urvashi Chakravarty által szerkesztett könyv a társadalmi nemről, fajról és hatalomról
A tanulmánykötet a királyi hatalom intézményét vizsgálja a faji elmélet és a queer kutatások prizmáján keresztül.
2026 szeptemberében az amerikai ACMRS Press (Arizona Center for Medieval and Renaissance Studies Press) a University of Chicago Press terjesztésében, angol nyelven megjelentette a „Faj / Queer / Királynők” (Race / Queer / Queens) című tudományos tanulmánykötetet. A könyv szerkesztői Mira ‘Assaf (Mira Assaf Kafantaris) és Urvashi Chakravarty kora újkori kutatók.
Mira Assaf az Indianapolisban található Butler Egyetem angol tanszékének és a faj, gender (társadalmi nem) és szexualitás tanulmányozása programjának egyetemi docense; tudományos érdeklődésének középpontjában a premodern időszak kritikai fajelmélete, a shakespeare-i dramaturgia és a királyi hatalom intézménye áll. Urvashi Chakravarty a Torontói Egyetemen tanít, szakterülete a kora újkori irodalom, a rabszolgaság és a cselédség története, valamint a faji elképzelések kialakulása a 16-17. századi Angliában; Fictions of Consent című monográfiáját az önkéntes beleegyezés és a kényszermunka ideológiájának szentelte. Együtt hozták össze az irodalomtudomány, a történelem és a genderkutatás szakértőit, hogy felkínálják a monarchia és az udvari kultúra új, interszekcionális olvasatát.
A gyűjtemény fókuszában a kora újkori királynők kettős státusza áll. Egyrészt a monarchikus hatalom csúcsát testesítették meg, másrészt a nemi alárendeltség tárgyai és a dinasztikus reprodukciós politika eszközei voltak. A könyv címe a korabeli angol nyelvre jellemző szójátékot tükrözi, a queen (királynő) és a quean (rosszlány, vagy társadalmilag megbélyegzett nő) homofónok (azonos hangzású szavak) között, amely egybecseng a szó modern queer jelentésével is. A szerzők bemutatják, hogy a királynő testisége, házassága, terhessége, idegen származása és nyilvános imázsa (képe) miként vált a nemi normák, a fajképzés, a vallás és az államról alkotott elképzelések metszéspontjává.
Módszertanilag a könyv a premodern kritikai fajtanulmányok (premodern critical race studies), valamint a queer- és transz-elmélet megközelítéseit ötvözi. A kiadvány fejezetei a korszak irodalmi és történelmi emlékeinek széles körével foglalkoznak, beleértve William Shakespeare és Ben Jonson dramaturgiáját, Lady Hester Pulter költészetét és Lucy Hutchinson memoárprózáját. A könyv a queerség és a faj legkülönfélébb aspektusait vizsgálja: a fehérség konstrukcióját és a queer terhesség képeit Jonson udvari maszkos játékaiban, a fiúszínészek faji és nemi előadását Shakespeare „Antonius és Kleopátra” című tragédiájában, az idegenekkel kötött házasságok megítélését a dinasztikus tisztaságra leselkedő fenyegetésként, valamint a királyi hatalom és a Bisley-ből származó fiú mítoszának transz-olvasatait I. Erzsébet alakja körül.
A gyűjtemény bizonyítja, hogy a faj, a szexualitás és a gender (társadalmi nem) kategóriái a kora újkorban nem elszigetelten léteztek, hanem a hatalmi intézményeken és dinasztikus mechanizmusokon keresztül formálódtak. A királyi udvarokat az ideológiák laboratóriumaként vizsgálva a könyv szerzői új irányokat nyitnak annak történelmi elemzéséhez, hogy a patriarchális monarchia miként konstruálta (hozta létre) a normativitást, és hogyan termelte ki a társadalmi kirekesztést.
