„Queer teológiák: alapok” – Chris Greenough könyve a kereszténységről, a társadalmi nemről (genderről) és a transz-teológiáról
Egy brit kutató elmagyarázza, hogyan változtatja meg a queer-tapasztalat a keresztény gondolkodást és a Biblia értelmezését.
- július 20-én a brit Routledge kiadó The Basics sorozatában angol nyelven megjelent a „Queer teológiák: alapok” (Queer Theologies: The Basics) című könyv második, átdolgozott és bővített kiadása. Szerzője Chris Greenough (Christopher Greenough), a vallásszociológia, a gender tanulmányok és a teológia kutatója.
Chris Greenough a társadalomtudományok és az oktatás professzora, a nagy-britanniai Edge Hill Egyetem Pedagógiai Karának dékánja. Doktori fokozatát a Birminghamben található Egyetemen (University of Birmingham) szerezte. A kutató tudományos érdeklődésének középpontjában a vallás, a queer elmélet, a társadalmi nem (gender), a testiség és a szexuális erőszak tanulmányozása áll. Greenough szerzője a „Teológia lebontása: A kereszténység újragondolása a testen keresztül” (Undoing Theology: Thinking Christianity Through Flesh, 2018) és a „A Biblia és a férfiak elleni szexuális erőszak” (The Bible and Sexual Violence Against Men, 2020) című monográfiáknak, valamint társszerzője a „Drag: Alapok” (Drag: The Basics, 2025) című egyetemi bevezető kurzusnak.
A könyv címe szándékosan többes számot használ – „Queer teológiák” (Queer Theologies). Ezzel a szerző hangsúlyozza, hogy az olvasó nem egy egységes doktrinális rendszert, hanem a hithez és a vallási hagyományokhoz való sokféle kritikai megközelítés nyitott terét tartja a kezében. Greenough felvázolja a diszciplína részletes genealógiáját: a felszabadítási teológiától, az 1960–1970-es évek feminista és womanista (fekete feminista) teológiájától az 1970–1980-as évek meleg és leszbikus teológiáiig. A queer elmélet megjelenése az 1990-es években radikálisan megváltoztatta a vallási gondolkodást. A szerző bemutatja, hogyan tették lehetővé Judith Butlernek a gender performativitásáról (alakíthatóságáról) szóló eszméi, valamint Eve Kosofsky Sedgwick, Adrienne Rich, Audre Lorde és Susan Sontag koncepciói, hogy a hívő homoszexuálisok jogainak puszta védelmétől eljussanak a norma, a bűn, a binaritás és a hatalom fogalmainak mélyreható dekonstrukciójáig az egyházi hagyományban.
A könyv jelentős része a hagyományos keresztény dogmák – a krisztológia, a trinitárius teológia (Szentháromságtan), az Istenkép és a szentségek – kritikai újraértelmezésének van szentelve. Greenough Marcella Althaus-Reid teológus innovatív örökségéhez és „tisztességtelen teológia” (Indecent Theology) koncepciójához nyúl, amely megmutatta, hogy Isten tisztes polgári (burzsoá) képe hogyan szolgálta ki a társadalmi egyenlőtlenséget és a szexuális kontrollt. A szerző a queer krisztológiát vizsgálja, ahol Krisztus nem hierarchikus uralkodóként, hanem a kirekesztett és sebezhető testekkel való szolidaritás alakjaként jelenik meg, valamint a Szentháromság queer megértését, mint a kölcsönös szeretet és a dinamikus kapcsolatok nem hierarchikus közösségét.
A szent szövegekről szóló fejezetben Greenough a queer hermeneutika (szövegértelmezés) módszereit elemzi. A szerző eltávolodik a „terror szövegeinek” – amelyeket évszázadokon át az azonos neműek kapcsolatainak vallási elítélésére használtak – elszigetelt, apologetikus védelmétől, és a kánon holisztikus (egészleges) olvasatát kínálja az interszekcionalitás (metszetszemlélet) és a queer történelem tapasztalatain keresztül. A kutatás részletesen tárgyalja a Dávid és Jonatán közötti szövetségről, a Rúth és Naomi hűségéről szóló bibliai történeteket, valamint az evangéliumokban és az Apostolok Cselekedeteiben szereplő eunuchok (heréltek) újszövetségi alakjait, mint olyan figurákat, akik nem illenek bele a patriarchális házasság és a reproduktív kötelesség normáiba.
Túllépve az eurocentrikus torzításon, a monográfia a globális Dél kontextusában is vizsgálja a queer teológia fejlődését – Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában, valamint az őslakos népek körében. Greenough megmutatja, hogy az európai birodalmak gyarmati terjeszkedését hogyan kísérte a merev bináris (kétpólusú) genderrendszer beültetése és a szexuális sokszínűség kriminalizálása, ami lerombolta az őshonos vallási és kulturális hagyományokat. A dekoloniális (gyarmatellenes) queer teológia a faji és gyarmati hierarchia örökségétől igyekszik megszabadítani a teológiai képzeletet, visszaadva a marginalizált közösségek hangját.
Külön rész foglalkozik a teológiai reflexióval, amely közvetlenül a közösségek élettapasztalatából születik, és nem az akadémiai előadótermekből. Greenough vizsgálja az „Örök Bűnbocsánat Nővérei” (Sisters of Perpetual Indulgence) rend vallási aktivizmusát, akik a paródiát és a drag-et a szent szolgálat és a jótékonyság formájaként használják; az aszexualitás és a cölibátus teológiáját a kényszerű heteronormativitáson kívül; valamint a keresztények spirituális tapasztalatait a BDSM- és kinky-közösségeken belül, ahol a testi sebezhetőség, a bizalom és a puszta jelenlét a megtestesülés és a kegyelem új dimenzióit nyitják meg.
A 2026-os második kiadás kulcsfontosságú újdonsága egy külön fejezet hozzáadása a transz-teológiákról (Trans Theologies). A transznemű teológusok munkáit, valamint a transz és nembináris hívők tanúságtételeit elemezve Greenough a transz-tranzíciót (nemváltást) és a testi átalakulást nem a Teremtő szándékának megsértéseként, hanem az ember részvételének tekinti az Isteni teremtés folyamatos aktusában. A fejezet a cisznormativitás teológiai kritikáját nyújtja, és leleplezi a vallási érvek használatát az antitransz-diszkurzusban, hangsúlyozva, hogy a testi átalakulás (megdicsőülés) a megtestesülésről és a feltámadás reménységéről szóló keresztény tanítás kellős közepén helyezkedik el.
