„A társadalmi nem (gender) megváltoztatása” – Susan Stryker könyve a nem fogalmának evolúciójáról, a transz-tapasztalatról és a kultúrharcokról

2026. augusztus 25-én a Farrar, Straus and Giroux amerikai kiadó (a Macmillan Publishers kiadócsoport része) angol nyelven megjelentette a „A társadalmi nem (gender) megváltoztatása” (Changing Gender) című könyvet. Szerzője Susan Stryker, amerikai kutató, történész, filmkészítő és a transznemű tanulmányok (transgender studies) egyik kulcsfontosságú alapítója.

Susan Stryker az Arizonai Egyetem professor emeritája, a Stanford Egyetem vendégkutatója és az „Ordító királynők: Lázadás a Compton Kávézóban” (Screaming Queens: The Riot at Compton’s Cafeteria, 2005) című dokumentumfilm Emmy-díjas alkotója, amely a transz-nők és drag queenek történelmi jelentőségű 1966-os San Franciscó-i ellenállását dolgozza fel. Stryker az akadémiai transz-tanulmányok bölcsőjénél bábáskodott: megírta a „Transznemű történelem” (Transgender History) című alapvető monográfiát, társszerkesztője volt a kétkötetes The Transgender Studies Reader antológiának, és társalapítója a TSQ: Transgender Studies Quarterly nevű, szakértők által lektorált tudományos folyóiratnak. Az 1994-es „Szavaim Victor Frankensteinhez Chamonix falu felett” (My Words to Victor Frankenstein Above the Village of Chamounix) című kiáltványa lefektette az autoelmélet (autotheory) műfajának alapjait a queer kutatásokban, megerősítve a transz-testiség méltóságát a patologizáló orvosi és társadalmi tekintettel szemben.

Stryker új monográfiája az eszmetörténet, a kultúraelmélet, a nyelvészet és a memoárpróza ötvözete. A könyv megírásának indítéka a kultúrharcok hirtelen kiéleződése és a transzneműek jogai elleni összehangolt jogalkotási kampány volt az Egyesült Államokban a 2020-as évek első felében. Látva, hogy a konzervatív politikusok hogyan változtatták a „genderideológia” elleni harc retorikáját a politikai mozgósítás eszközévé, a szerző felveti a fundamentális kérdést: pontosan mit is értünk azon, amikor „genderről” (társadalmi nemről) beszélünk, honnan származik maga a fogalom, és miért vált ki a testi tranzíció (átmenet) ilyen heves ellenállást a normatív rend védelmezőiből.

Stryker nyomon követi a fogalom történetét, bemutatva, hogyan mozgott a tudományágak között. A nyelvészetben a grammatikai nem (genus) kategóriájaként keletkezett, majd a 20. század második felében a „gender” szó behatolt az orvostudományba, a szexológiába, a pszichológiába és a szociológiába az anatómiai nem (sex) és az elsajátított társadalmi szerepek megkülönböztetésére, hogy aztán a feminista kritika legfőbb fegyverévé váljon. A könyv váratlan kulturális rétegeket tár fel: a 18. századi, a makarónikat (a divat szélsőséges követőit) és a normatív férfiasságtól való eltéréseket a gyarmati Amerikában kigúnyoló „Yankee Doodle” szatirikus dalocskától kezdve a 19. századi frenológiai elméletekig, amelyek a koponya formájából próbálták levezetni az ember társadalmi rendeltetését. Az 1970-es évek archívumaihoz fordulva Stryker részletesen elemzi Deborah Heller Feinbloom pszichológus Transvestites and Transsexuals: Mixed Views című kutatását és a transz-nők bostoni feminista terekből való kizárásának korai epizódjait.

A narratíva jelentős része a szerző közvetlen tapasztalataira épül. Stryker leírja a Stanford Egyetemen töltött idejét 2023 tavaszán, szembeállítva az egyetemi QSpot LMBT-központ diákjaival folytatott beszélgetéseit a szélsőjobboldali kommentátor, Matt Walsh előadásán tett személyes látogatásával. Az antitransz pánik mechanizmusát elemezve a szerző összefüggésbe hozza azt a Cambridge Analytica ügynökség digitális manipulációs algoritmusaival és Klaus Theweleit „Férfifantáziák” (Male Fantasies) című klasszikus művének megállapításaival, amely a weimari Németország protofasiszta szabadcsapatainak (Freikorps) körében a cseppfolyós testiségtől való félelmet vizsgálta. Stryker azzal érvel, hogy a transz ember figurája a modern reakciós retorikában villámhárítóként funkcionál, akire a társadalom rávetíti a tudásba és az intézményekbe vetett bizalom mély válsága idején fellépő szorongásait.

A könyv ahhoz a következtetéshez vezeti az olvasót, hogy a gender megváltoztatása messze túlmutat az egyéni tranzíción vagy a személyes önkifejezésen. Stryker számára a gender újraértelmezése az emberről és a valóság szerkezetéről alkotott elképzelések határainak átalakítását jelenti. A monográfia elveti a gender egyszer s mindenkorra rögzített, bináris ketrecként való felfogását, és ehelyett a transz-tapasztalat teremtő potenciálját hangsúlyozza, amely új utakat nyit a testi szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás felé a modern világban.